A modern városok fejlődése mögött mindig átgondolt stratégiai elképzelések állnak, amelyek évtizedekre meghatározzák egy település arculatát és lakhatóságát. Magyarországon a rendszerváltozást követően kezdődött el az a folyamat, amely során a nyugat-európai gyakorlatban már bevált módszerek beépültek a hazai szakmai eszköztárba. Különösen jelentős szerepet játszott ebben a francia Caisse des Dépôts et Consignations szakmai háttere, amely olyan nemzetközi léptékű projektekben is részt vett, mint a párizsi Défense negyed vagy a Stade de France megvalósítása.
A kilencvenes évek elején induló magyar-francia együttműködés keretében olyan szakmai tudástranszfer valósult meg, amely alapjaiban formálta át a hazai településfejlesztés gyakorlatát. A SEM IX Városfejlesztő Zrt működése során például Középső-Ferencváros esetében már alkalmazásra kerültek azok az új típusú eszközök, amelyek korábban nem tartoztak a magyar szakmai palettához. Ennek a folyamatnak különleges jelentősége volt, hiszen egy 73 hektáros, húszezer lakosú terület teljes megújításához kellett olyan módszertant kidolgozni, amely piacgazdasági körülmények között is biztosítja a közösségi célok megvalósíthatóságát.
Az elsőként kidolgozott és gyakorlatban tesztelt megközelítések fokozatosan általánosan használható formát öltöttek. A városfejlesztő társaság modellje, a komplex akcióterületi tervek készítése, valamint az integrált stratégiák alkalmazása mára már szabályozott része a magyarországi rendszernek. A 2007-es és 2009-es szakpolitikai iránymutatások, majd a 314/2012-es kormányrendelet nemcsak elfogadta ezeket a módszereket, hanem jogszabályi szinten is rögzítette használatukat.
A gyakorlati megvalósítások során gyűjtött tapasztalatok igazolták ezeknek az eszközöknek az értékét. Zalaegerszegen például nem csak a városközpont újult meg, hanem létrejött a Nyugat-Dunántúli Régió első korszerű élményfürdője is. Mosonmagyaróváron a Moson városrész átalakulása, Nógrád megyében pedig a területfejlesztési tervek alapján a 21-es főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztése bizonyította, hogy a városfejlesztési koncepciók megfelelő szakmai háttérrel valóban megvalósíthatók.
Az európai uniós csatlakozás idejére már világossá vált, hogy a kidolgozott eszköztár alkalmas nagyobb léptékű projektek megalapozására is. A 2014-2020-as pénzügyi időszak során Zala megye, Nagykanizsa és Szombathely fejlesztései már teljes mértékben erre az évtizedek alatt kikristályosodott módszertanra épültek. A településfejlesztési koncepciók, rendezési tervek és integrált stratégiák együttes alkalmazása tette lehetővé, hogy ezek a városok hiteles pályázatokat nyújthassanak be, és fejlesztéseik valóban a helyi közösségek hosszú távú érdekeit szolgálják.
Kisebb települések esetében is bizonyítottan működik a modell. Sajószentpéter, Üllő vagy Balassagyarmat példája mutatja, hogy a mérettől függetlenül alkalmazhatók azok az alapelvek, amelyek egy-egy település fenntartható fejlődését biztosítják. A lényeg minden esetben ugyanaz: átgondolt tervezés, a helyi sajátosságok figyelembevétele és olyan szakmai megalapozottság, amely hosszú távon is irányt mutat a döntéshozók számára.
